Nem tudni, mi a jobb: minél tovább gyereknek maradni, vagy minél előbb felnőni. Az egyetlen csalódás, ami teljesen bénítónak és visszafordíthatatlannak hat (...), amikor az ember saját maga vagy szerettei szenvedésein keresztül szembesül az élettel, és eszmél rá, hogy élete soha nem lesz kiegyensúlyozott.
Keresés ebben a blogban
2011. január 22., szombat
Volt egy fiú , és volt egy lány ,távol éltek egymástol, kezdetben azt se tudták egymásrol hogy léteznek.De egy chaten való ismerkedés megváltzotatott mindent :D. A fiú eleinte barátként tekintett a lányra , meg amolyan társra.A lány viszonozta ezeket a fiúnak.Mind a ketten azt gondolták hogy ez az egész örökké fog tartani.Amég eltelt egy év , majd mégegy ,kisebb,de jelentős változásokon ment keresztül a fiú.Nem igazán beszélt azzal a lánnyal akire egykor barátként tekintett.De ennek az volt az oka , hogy a fiú nem merte bevallani a lánynak ,hogy szereti,ezért inkább elfordult tőle.De egy napon megtört a jég :). a fiú összeszedte minden bátorságát és még azt is megkockáztatta hogy elveszti a lány amúgyis meggyengült barátságát ,de elmondta neki hogy beleszeretett:$, a lány nem volt visszautasító,egy rossz szót sem szólt ,csak kiderült hogy a lánynak van volt / van bartája. A fiú nem csalódott akkorsem, sőt, megkönyebbült hogy "szerelme" tudtára adhatta hogy mit érez :). ~ azóta is telt már el idő , a fiúnak elmúltak az érzései ,de a barátságuk olyan szinten erősödött hogy azt már nem teheti tönkre senki :),a mai napig azért a fiú nem tudja elfelejteni ezt az egészet,de hát ilyen az élet,ebben a percben is szurkol neki hogy jól sikerüljön a felvételije :P. mert ez a két személy én és te vagy : Esztii♥♥♥
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)