Emlékszem,sok év telt el ,de nem felejtem...
tudom mit tettem,tudom,már semmi értelme...
tudom hogy ennyi volt,tudom hogy minden hiába,
tudom,hogy ezek után nincsen több bocsánat.
Azóta szaggatja szívem a bűntudat,
nem hagy nyugodni,ez az átkozott gondolat.
elmém megroskadt,érzem hogy hibáztam,
elnyel a tehetetlenség,fojtogat a bánat,
lelkem tisztátlan,emlékek darabokaban..
gyere értem ördög, ki a pokol fenekére rángat.
Benned bízok egyedül,te szerencsétlen pára,
gyere értem rögvest,mert ha nem..én megyek utánnad...
Emlékszel? sok év telt el ,ugye nem felejted? ..
tudod hogy mit tettem,tudod hogy semmi értelme
tényleg ennyi volt? tényleg minden hiába ?
nem mondtad,hogy ezek után van még bocsánat..
szétszaggatta a szívem,ez a mocskos bűntudat,
nem hagyott nyugodni,ez a fölösleges gondolat,
elmém már megroskadt,de nem számít hogy hibáztam
elnyelt a tehetetlenség,megfolytott a bánat..
lelkem nincs több,emlékek halványodnak,
az ördög eljött értem,ki az új hazámba rángat..
bíztam benne,mint benned,de én lettem a szerencsétlen
ő jött,te nem,mehettem volna utánad,elkéstünk..
testem már láncra várat,
értem már hiába nyújtod két kezed,
azaz utolsó szó amit ki lehelek,az csak annyi hogy : ég veled !
