Azt mondják semmi sem tart örökké... Azt mondják, ami elkezdődött az véget is ér... Én pedig azt mondom, ha valami elkezdődik, és vége van, akkor a vég egy új kezdet, és mivel minden kezdetnek vége van, ezért a végének is vége van, vagyis újból elkezdődik...

Erősebben emlékszem arra hogy álmodok minthogy felhőtlen boldogságban lenne részünk..elszoktam már attol hogy a rendes neveden szólítsalak ,és tudom hogy később akár még neked így jobban is fog tetszeni,énis jobban birom mintha minden egyes ember ugyanugy szólítgatna.kétszer beszéltünk az a hosszú kihagyás után, az első csak percekig tartott,de nem bántam ,kicsit hihetetlen volt,bárcsak velemlettél volna,de ígyis annyira boldoggá tett a jelenléted hogy azt szerintem te magad sem gondolnád,ha tudnád hogy mennyire rossz volt nélküled, hogy nem beszéltünk , pillanatok alatt megölhetett volna a hiányod:( de a sok próbálkozás után őszintén..próbáltalak felejteni,hát belátom hogy ez a felejtés se az erősségem...kudarcot vallottam ilyen téren is,ráadásul megjelentél,nemis olyan rég történt hogy most először nemhittem a saját szememnek,facen láttam két üzenetet,akkor néztem meg amikor fáradt voltam ígyhát azthittem hogy régi üzenet és rosszul éreztem magam tőle,nincs olyan közös emlékünk mint ahogy másokkal lehet..mégis könnyeket tudtál csalni a szemembe ,volt egy tartó kapcsolatunk ,ami vagy egy nagyon erős barátság vagy barátságnál jóval több de mégse szerelem volt,én nyugodt szívvel ,mosolyogva mondtam hogy a lelkitársamnak telintelek,hiába vagy lány én velük mindigis jobban kijöttem,ha egyszer is találkoztunk volna..én minden gond nélkül úgy fogtam volna a kezed hogy nemérzek se többet se kevesebbet,mindig azt szerettem volna boldog legyél ,ugye volt úgy hogy jártunk is ,vagyis..távkapcs..,de mind a ketten tudtuk hogy ez igy nem menne sokáig ,sajnos arra már nem emlékszem hogy hogylett vége..de ezis már a multé,mikor másodszor beszéltünk mégjobban örültem,de nem tudom miért bolondoztalak le,nem akartalak bántani,sőt inkább ha tehetném egész életemben vigyáznék rád,újra úgy"melletted szeretnék lenni" ahogy régen,visszaszeretném kapni a bizalmad,és ha nincs más és én vagyok az utolsó akihez fordulnál akkor szeretném ha észrevennél,ha többet nemis tudok tenni így akkor legalább átbeszélhetnénk mindent ahogy régen,ha bánt valami és tudok segíteni akkor szeretném hogy megtalálj,mindig végig hallgattalak és ha neked nemis..de nekem szükségem van rád:( , úgy érzem nemtudod milyen fontos vagy nekem,kell még ahoz beszélnünk hogy elhiggyem ez tényleg valóság,fura hogy még te mondtad hogy najó nemis zavarsz tovább ,mikor meglátlak msnen vagy akárhol..rádse merek írni mert tartok tőle hogy valami megint rosszul fog elsülni,teis azt mondtad hogy félsz/féltél,pontosan nemtudom hogy az van amit mondtál vagy van más is ,de majd kiderül,mástol még elviselem ha azt mondja inkább marad a régi barátoknál..de tőled többet soha..lehet most mosolyogsz..de beledöglök ha mégegyszer szétszakadunk és elveszítjük egymást ,komolyan azthittem mindennek vége mikor azt mondtad úgyis ugyanaz lenne mint eddig,hogy nemtudunk úgyse ugy beszélni mint régen,emlékszem én megkérdeztem hogyha találkozunk akkorse tudunk átbeszélni semmit ? igazad volt amúgy,van úgy hogy nem beszél az ember,de szerintem ebbe volt igazság és kifogás is,vannak dolgok amik nem a blogra és nem másokra tartoznak,azzal is tisztába vagyok hogy személyes dolgok újabb gondokat szülhetnek,de senki nem tilthatja meg hogy köztünk maradjon pár bizalmas és személyes dolog.annyi mindent megbántam ..de azt az egyet soha nemfogom,hogy megismertelek<3 minde a ketten hiszünk a fiú lány barátságba,ehez még tartozik valami,de az sem publikus..gondolkoztam egy hülyeségnek hangzó dolgon..hogyha régi rangokat kaphatnánk,vagy címet vagyvalami hasonlót ,én szerintem lennék egy hű szolgáló vagy egy rabszolga te pedig megkapnád a legmagasabb kitüntetést ,nemérdekel hogy azt mondják hogy az egekig magasztallak..én mindig felnéztem rád ..de azt nem kérheted hogy mondjam el miért (: lehet amúgyis tudod (: eszembe jutott hogy mindig örültünk egymásnak ,vagy csak úgy látszott de én boldog voltam "melletted"..leet ezért sem sikerült felejteni mert különleges lánynak tartalak.nemigaz hogy csak te hagytál elmenni ,énmenekültem mikor minden próbálkozás hiábavalónak tünt..akárhányszor olvastam végig amit írtál nem értettem miért mondtad hogy minden erőddel próbáltál magad melletted tartani ..pont az ellenkezőjét tapasztaltam..vagy tényleg ennyire félreismertük egymást ? mind a ketten okoztunk egymásnak csalódást ,emlékszel én mennyit nyomultam és hogy kiirtam a neved a blogomra és azt nem vettem észre hogy mi a bajod ? abszolút gyerekességre utalt ,nemis csodálkozom hogy Barna tiltott tőled xd.közveszélyes voltam.én megadom az esélyt neked mert énis megkaptam,valóban nem érhet véget így ez a barátság ,sőt ezért befejezést sem akarok ennek az egésznek..mondtad hogy nagy volt a nyomás rajtunk de szerintem neked ..nem mondom hogy nekem nem rossz de neked ezerszer rosszabb lehetett..órákon át nemtudom abbahagyni az írást,nemtudok másra gondolni csak rád ,egy ideje eltudom különíteni ezt a két fajta érzést ami bennem van ,de nemtudom,ha mégegyszer,csak egyetlen pillanatig visszamehetnék az időbe akkor összemosódna e a két érzés .lehet a reakciód ugyanaz lenne mint régen ,de akkor már ugy szeretném hallani hogy mit mondasz hogy a karjaim közt tartalak ,de sajnos az idő megy , mi a öregszünk és mire feleszmélnénk hogy valóban a sarkunkban lohol a kor már késő lesz változtatni dolgokon .és sajnos nem élünk kétszer ,valóban lehet az hogy sokszor ugyanarra gondolunk,egymás álmaiban vagyunk,mégse érhetjük el egymást ? én mindig azt mondtam hogy a saját sorsom én magam alakítom..de sokszor nem sikerül..nem kell vissza könyörögni engem ,nem vagy szánalmas de nem mondhatom hogy a tiéd vagyok mert valaki félre fogja érteni és hiába magyarázkodok,meg persze lehet hogy ..nah ebben az egyben vagyok korlátozva,de majd részletesebben elmesélek mindent.nincs szó szemrehányásrol,idővel megfogod tudni hogygondolok rád .meglepő lesz ahogy nekem az hogy te azt mondtad csodálkozol hogy még azok után szóbaállok veled .egyetlen mondatom van amit nyilvánosságra hozok még és neked lehet hogy rosszul fog esni,mert múltkor is észnélkül mondtam de most alaposan átgondoltam..hogyha még mindig hiba akkor elkövetem ezt a hibát újra ,kérlek bocsáss meg ha ez tényleg bűn ,és hatényleg úgy hangzana mintha én ...pedig nem..vagy ..?! mind1 .szeretlek Ghostic ♥♥♥♥